Mit teszel, ha megszűnik a kijelentés? Ha Isten úgy dönt, hogy hallgat és megvonja tőlünk a szavát?
Istentől nem áll messze ez a hozzáállás és nem te lennél az első a történelemben aki ezt megtapasztalja. Malakiás utolsó mondata és Máté első mondata között közel 400 év telt el. Ezen idő alatt Isten hallgatott és nem szólt semmit. Semmi vezetés, semmi látás, semmi szó. Isten hallgatott és a háttérbe vonult.
Mondhatnám, hogy legyen hited, hiszen Isten előtte kijelentett dolgokat. De nem lenne őszinte, ha ezt mondanám.
Az a büdös nagy valóság, hogy emberi szinten úgy is hozzáállhatunk a dolgokhoz, mint ahogyan a 3. 4. generáció hozzáállhatott: a bibliai történeteket sokkal inkább mesék voltak számukra, mint történelem. Isten háttérbe vonult és most arra vár, hogy mi lépjünk, mi tegyünk valamit.
Nagyon nehéz ehhez az egész helyzethez hozzászokni, főleg úgy, ha nagy dolgokat és nagyon intim kapcsolatban voltál Istennel. Hogy szokjak hozzá a folytonos sötétséghez, ha eddig fényben éltem?
Andrew Peterson elég jól megfogalmazta az érzéseim a Silence of God c. dalában. Egy rövid részlet a dalból:
It's enough to drive a man crazy; it'll break a man's faith
It's enough to make him wonder if he's ever been sane
When he's bleating for comfort from Thy staff and Thy rod
And the heaven's only answer is the silence of God
It'll shake a man's timbers when he loses his heart
When he has to remember what broke him apart
This yoke may be easy, but this burden is not
When the crying fields are frozen by the silence of God
Folytatása következik!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.