A vallásnak is van célja. Keretet tud adni egy adott hitrendszernek. Leginkább az „ezt kell tenned” és „ezt nem teheted”. A vallás egy mankó, amire ha már van hited, nincs szükséged többé.
Azt sose feledjük, hogy a vallás az csak rendszer, semmi több. A vallás tud adni egy mindennapi rutint az életünkbe. Mindennap imádkozhatunk, mert előírja a vallásunk. Eljárhatunk hetente többször istentiszteletre, mert a vallásunk megköveteli.
Mel Tari egy elég szemléletes példát mondott múlt vasárnap. Attól, hogy hetente eljársz egy istállóba, nem leszel még tehén. Eljárhatsz akár naponta is az istállóba, az se tesz téged tehénné. Nézhetsz ki úgy, mint egy tehén, lehet olyan szagod, mint egy tehénnek, sőt bőghetsz úgy is, mint egy tehén, de ettől még nem leszel tehén. Ahhoz bele kell születni egy tehéncsaládba, hogy tehén lehess.
Lefordítva a példát. Eljárhatsz a gyülekezetbe hetente, nem leszel valódi keresztény. Eljárhatsz naponta, nem leszel valódi keresztény. Beszélhetsz úgy, mint ahogy a keresztények, viselkedhetsz úgy, mint a keresztények, de ettől nem leszel való keresztény.
A vallás megmondja, hogy kellene viselkedned, mihez kell, hogy tartsd magad. Viszont arra már nem tanít meg, hogy lehet valódi kapcsolatunk a vallásunk tárgyával, keresztényként: hogy lehet valódi kapcsolatunk Istennel.
Itt kezdődik a hit, de erről egy következő bejegyzésben!
Folytatása következik
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.